Az ifjú Colosseum is szót kér

Amikor a kezünkbe vesszük egy város útikönyvét, általában hol ütjük fel, hol kezdjük el a vele való mélyebb ismerkedést?

Azt hiszem, a legtöbbször a könyv elején, a “kötelezőkkel” (ez Róma esetében a Pantheon, a Colosseum, a Piazza Navona, a Trastevere… lehetne) indulunk, ami érthető és jól is van így. Most viszont lapozzatok hátra velem együtt a római útikönyv végére egy olyan objektumért, ami az örök városban tett látogatás rendhagyó élménye lehet.

Tudtátok-e, hogy Rómában igazából nem is egy, hanem két Colosseum is van? Az ikon, a jó öreg, a közismert és egy másik, egy modern példány. Ma ez a bejegyzés a fiatalabbikról emlékezik meg. 

Az EUR negyedben járunk és bár a közeg maga is modern, befordulva a Viale della Civiltà del Lavoro-ra mégis szembetűnik egy épület, ami mellett nehéz közömbösen elsétálni. Ez az Palazzo della Civiltà Italiana (az Olasz Civilizáció Palotája) vagy másik nevén “Colosseo Quadrato” („Négyzetes Colosseum” ), amely a modernitás és az olasz fasiszta építészet szimbóluma Rómában.


Furcsa, merész, kicsit hátborzongató…

kinek mi jut róla eszébe. Ám egy biztos, nem véletlen a párhuzam az ókori emlékkel: a Colosseum mind formavilágát tekintve (több szintes árkádsor), mind szimbolikájában (az uralkodó politikai erejének jelképe) ihletője volt a Palazzo della Civiltà Italiana-nak. 
Az épülethez monumentális lépcsősor vezet fel, amin keresztül a földszinti “oszlopcsarnokba” érkezünk meg, ahol 28 carrara-i márványból készült szobor eleveníti meg az olasz nép allegorikus alakjait. Olyan erényeket jelenítenek meg, mint a hősiesség, a találékonyság, a politikai zsenialitás … 

fényjáték

A homlokzatán pedig ez a felirat szerepel:

“Un popolo di poeti di artisti di eroi di santi di pensatori di scienziati di navigatori di trasmigratori”

…vagyis „Költők, művészek, hősök, szentek, gondolkodók, tudósok, navigátorok, átvándorlók népe”.

Nem tudom, hogy mit szólna hozzá az épületet az 1942-es római világkiállításra terveztető Benito Mussolini, ha tudná, hogy manapság a Fendi divatmárkának ad otthont az épület. Mindenesetre politikától és mindenféle társított jelentésektől függetlenül nekem mindenekelőtt a fény játékának színpada ez a hely, amit érdemes személyesen is megtapasztalni. 

Amit tehát a mai alkalommal vigyetek magatokkal, hogy megéri elkalandozni az ehhez hasonló, a kánonból kieső helyekre is, különösen, ha valami igazán különleges élményre vágytok.

Megosztás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: email
Kampler Éva

A Terra Poetica két hosszú évig egy „fiókban várakozó” ügy volt, aztán tavaly azzal, hogy az olasz fővárosba költöztem, formára talált. Az oldalt mindazoknak dedikálom, akik szeretik a tiszta történeteket. Mottóként ezért ezt a sort választottam: ‘Una storia sulla pura bellezza’, vagyis ‘Egy történet a tiszta szépségről’.

Social media

Kapcsolódó bejegyzések

Acqua Paola, Róma

Città dell’acqua

Az örök város monumentalitását mondhatni “fellazítják” a lépten-nyomon felbukkanó apró zuhatagok – szökőkutak -, a fürdők, a Tiberis és a mélyben csörgedező, kevésbé szem előtt lévő acquedotto-k (vízhálózatok).

Tovább olvasom »
Róma, Szent Euszták bazilika

Róma csodaszarvasa

Szent Euszták legendáját nagyon szeretem elmesélni a sétáimon a vendégeimnek, mert egy keresztény köntösbe bújtatott, őszinte, emberi történetet rejt magában.

Tovább olvasom »