“Essere italiani è un lavoro a tempo pieno.” – Olasznak lenni fárasztó munka.
Beppe Severgnini sorával mélységesen egyetértek. Hogy miért? Ha körülnézünk Itáliában, azonnal érkezik is a válasz: a kezek hol az egekben hadonásznak, hol a padló mélységeiben tartanak hódító expedíciót. Komoly igénybevétel, nem mindennapi foglalkozás ez, ebben megegyezhetünk.
Olasz barátaimat gyakorta mulattatom azzal, hogy milyen sokat hadonászok a kezeimmel miközben beszélek. Én meg rajtuk mosolygok, “bagoly mondja…”. Mit jelent gesztikulálni? Az érzelmek megélését és azok vizuális lenyomatait.
Egy kultúráról a szokásai, ételei, nyelve, műalkotásai és a benne élő emberek festik a legpontosabb képet. Az itáliai vonalon maradva a mikroszkóp lencséjén még egy fokozatot élesíthetünk, ha figyelmet fordítunk a gesztusnyelvre is. Itália gesztusai kedvesen az érzelmek fontosságára emlékeztetnek és arra, hogy mennyivel teljesebb tud lenni az érzelemkifejezés, ha közben testünkkel is megmozdulunk. A lényeg talán az, hogy élete során minnél több árnyalatot megéljen az ember. Ahogy Sorrentino tolmácsolja egyik filmjében: “…az érzelmeket alulértékelik. De ez hülyeség. Mert csak ezek azok, amik tényleg a mieink.”
Gesztikuláljunk sokat!
Nézd meg az olasz gesztusokból álló kártyapaklit, amit terveztünk a magunk és mások örömére.
