Scusi, per la Scalinata di Trinità dei Monti?

Spanyol lépcső

Van néhány olyan fogalom, amely a közbeszédben máshogyan szilárdul meg, mint ahogy eredetileg elnevezték. Ha a kollektív emlékezet hosszú időn keresztül kitart az új, megreformált verzió mellett, előfordulhat, hogy egy idő után szinte teljesen elmosódik az átjárás a kiindulási név és az átkereszteltje között. „Scusi, per la Scalinata di Trinità dei Monti?”, vagyis „Elnézést, merre találom a Spanyol lépcsőt?” Hol van ebben az olasz mondatban a Spanyol lépcső – merülhet fel a kérdés. Keressük meg!

Mielőtt a rejtvény végére járnánk, rögtön itt van a következő kínálkozó kérdés: az olasz főváros egyik emblematikus terének fő attrakciója miért spanyol? Kezdjük az utóbbival: Európa legszélesebb és a maga 135 lépcsőfokával leghosszabb kültéri lépcsőjének spanyol előtagja a lépcsőfokok alatt elterülő szintén spanyol előtagú térre (Piazza di Spagna) reflektál. A másik magyarázat a szintén itt található barokk Monaldeschi palota, ami több, mint 370 éve ad otthont a római Spanyol Nagykövetségnek.

A tér alakja elsőre talán szokatlan lehet: olyan mintha két háromszög a csúcsában érintkezne egymással, így mintegy homokóra formát alkotnak. A tér közepén találjuk a Fontana della Barcaccia-t, vagyis a Bárka szökőkutat, amely nevét arról a 17. századi esetről kapta, amikor állítólag egyszer a Tiberis megáradt vize egy bárkát egészen eddig sodort. A kisebbik háromszögre néz a palota, a nagyobbikról pedig a lépcső vezet felfelé. Hogy hová? A Trinitá dei Monti (Szentháromság hegye) templomhoz, amely éppen a Pincio-halom szélére épült. Így hát ide vezet fel ez a scalinata, amely lépcsőfeljáratot jelent (la scala – lépcső, lépcsősor; lo scalino – lépcsőfok).

A lépcsősor léte racionális okokból ered: amikor a templom elkészült indokolttá vált, hogy legyen a tér és a templom között egy összeköttetés. A lépcső 1723 és 1726 között készült el, közel 150 évvel a templom felavatását követően. Elkészülése óta a lépcsőt többször felújították már, a legutóbbi alkalom 2016-ban történt. Ez az eset egyúttal egy jó példaként szolgál arra, miként fonódik össze egymással Rómában a divat és az építészet. A fehér márványból készült Spanyol lépcső helyreállítását a Bulgari divatház finanszírozta.

Nem csoda, hogy az ikonikus lépcső sok művészt megihletett. Erre járva gyakorta élénkülnek fel előttem egy klasszikus olasz vígjáték, A római lányok (Le ragazze di Piazza di Spagna) kockái 1952-ből.

 A Bulgari divatház nem véletlenül támogatta a Spanyol lépcső restaurálását. A luxusmárka és a lépcső története hasonlóképpen összefonódott, mint a lépcső két tekeredő sora. Az első Bulgari-ékszerboltot az örmény származású Sotirio Bulgari 1884-ben nyitotta meg a római Sistina utcában, a Spanyol lépcső tetején. A cég megalapítása 130. évfordulójának alkalmából újranyitotta egyik butikját a Spanyol lépcsővel szemközti via Condotti elegáns vásárlóutcában. A vásárlóik a nyitásra már a rekonstruált lépcső látványában gyönyörködhettek.

Összegezvén, a két tervező, Francesco De Sanctis és Alessandro Specchi kétségtelenül maradandót alkotott. A lépcső formája páratlan és egészen rendhagyó: szélesen, egyenes vonalban kezdődik, majd ívessé válik és még inkább kinyílik. A közepén találunk egy pihenőszigetet még mielőtt egy újabb ölelő mozdulattal érné el a lépcsőfokok sora a templom szintjét.

A rajta áthaladó turisták és az őt benövő virágok miatt a lépcső napközben szinte teljes takarásban van. Ha a fenti képekhez hasonló nyugalomra és látványra vágyunk, az ajánlott érkezési idő: reggel 7 óra.

Megosztás
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: email
Kampler Éva

A Terra Poetica két hosszú évig egy „fiókban várakozó” ügy volt, aztán tavaly azzal, hogy az olasz fővárosba költöztem, formára talált. Az oldalt mindazoknak dedikálom, akik szeretik a tiszta történeteket. Mottóként ezért ezt a sort választottam: ‘Una storia sulla pura bellezza’, vagyis ‘Egy történet a tiszta szépségről’.

Social media

Kapcsolódó bejegyzések

Az ifjú Colosseum is szót kér

Tudtátok-e, hogy Rómában igazából nem is egy, hanem két Colosseum is van? Az ikon, a jó öreg, a közismert és egy másik, egy modern példány. Ma ez a bejegyzés a fiatalabbikról emlékezik meg. 

Tovább olvasom »
Acqua Paola, Róma

Città dell’acqua

Az örök város monumentalitását mondhatni “fellazítják” a lépten-nyomon felbukkanó apró zuhatagok – szökőkutak -, a fürdők, a Tiberis és a mélyben csörgedező, kevésbé szem előtt lévő acquedotto-k (vízhálózatok).

Tovább olvasom »
Róma, Szent Euszták bazilika

Róma csodaszarvasa

Szent Euszták legendáját nagyon szeretem elmesélni a sétáimon a vendégeimnek, mert egy keresztény köntösbe bújtatott, őszinte, emberi történetet rejt magában.

Tovább olvasom »